Tegnap az Opera csapata bejelentette, hogy bizony ők megálmodták a jövőt, és most közzé is teszik ezt. Mire az egyik újságíró nem bírt magával, és megkérdezte, hogy ugyan hányas webről van szó, mire a nyilatkozó Jon von Tetzchner átrágta magában a dolgot, hogy ugyan milyen nagy számot is mondjon, amire mindenki felfigyel: 5.0! vágta rá egy kis gondolkodás után.

Persze nyílván ezt maga sem gondolta komolyan, de valahogy érzékeltetni kellett az újságíróknak, hogy mennyire fontos is ez nekik. Ezt a fontosságot leginkább akkor értjük meg, ha belegondolunk az Opera helyzetébe. A böngészőpiaci részesedése az asztali gépeken nagyjából stagnál, vagy csak nagyon minimálisan nő. A böngészők megjelenő új generációjával, és a Google Chrome színrelépésével felélénkült piacon sem sikerült nagyobb mértékben elhódítaniuk a felhasználókat. Úgy látszik már mindörökké a mobil böngészés lesz az igazi piacuk. “Ez ellen pedig valamit tenni kell, nem adjuk olyan könnyen magunkat!” - mondhatta minden bizonnyal minden Operás. És tettek is.

A stratégia
Első lépcsőben próbálták összefűzni a mobil és az asztali böngészőjüket, ezzel próbálva a mobilos Opera használókat az asztali gépeken is az ő böngészőjük használatára késztetni. A dolog bizonyos mértékig működik is, de nagyobb tömegek átcsábítására ilyen módon nincs lehetőség. Ezért aztán kénytelenek előremenekülni, fejleszteni, fejlesztésben elsők lenni. Abban pedig mindig is jók voltak, bár ebben a felpezsdült versenyben már nem olyan egyszerű a dolguk, mint pár évvel ezelőtt.

Most pedig itt van ez z Opera Unite nevű dolog. Egy újabb, immáron a közeljövőnél sokkal előrébb mutató dolog. Futurist, nah. Vagy legalábbis ezt szeretnék. De  szerintem ezúttal mellé lőttek.

Az Opera Unit-ról röviden
Az újítás lényege, hogy belepakoltak egy webszervert a böngészőbe. Ezt a szervert a böngészőből lehet irányítani (elindítani, leállítani, beállítani), és a böngészőbe épülő widgetek segítségével lehet rá új alkalmazást pakolni. A mögötte álló gondolat az, hogy ne nagy szerverparkokba tartsuk az online tartalmainkat, hanem a saját gépünkön, így a hálózat valóban decentralizált lesz.

Miért nem ez a (közel)jövő?
Az első legnagyobb gondom a fenti ötlettel, hogy a saját gépünk nincs állandóan bekapcsolva. Márpedig ha én 2-3 embernél többel akarom megosztani mondjuk a fényképeimet, akkor nem elég az az idő, amennyit az én gépem megy, hisz biztos lesz olyan, aki épp akkor akarja azokat elérni, amikor én nem vagyok online.

A másik legnagyobb kifogásom az erőforrások felhasználása. A webszerver mind a gép, mind a hálózat egy részét le fogja foglalni, így ez egy kevésbé erős gépnél gondot okozhat, de akár egy erős, de épp leterhelt gépen is probléma lehet. Ha én épp videót vágok, vagy méretes képeket szerkesztek nem biztos, hogy szeretném, hogy a webszerver hirtelen lefoglalja a CPU negyedét. Ugyanígy nem előnyös, ha mondjuk egy nagyobb fájl feltöltése közben valaki hirtelen egy egész albumot kezd el tőlem letölteni. Persze az utóbbi talán nem túl gyakori.

Nah, de a távoli jövő még lehet!
Természetesen azért el tudok képzelni olyan jövőt, ahol mindez nem probléma, hisz a géped örökké megy, vagy akár az az intelligens házad szervere is, és olyan kapacitása van, amit szinte lehetetlen megizzasztani. Vagy hogy mindenkinek a kapujáig ér az optikai kábel, így a sávszél sem lehet probléma. Csakhogy ez egy olyan távoli jövő, ami ha bekövetkezik is egy évtized múlva lesz. Márpedig ha egy fejlesztés megelőzi a korát, akkor az kötelezően elbukik. Lehet, hogy tíz év múlva már máshogy fogunk erre a kezdeményezésre gondolni, de ez az Opera részesedését sem most, sem a jövőben nem fogja befolyásolni, tehát az üzlet szempontjából lényegtelen. Hiába jelent meg a Sony évekkel ezelőtt egy mozgásérzékelős kontrollerrel, a Nintendo volt az, aki a Wii-vel learatta a babérokat, és besöpörte a főnyereményt.

Az előző bejegyzésben említettem, hogy milyen jó kis reklámfelületet jelent egy online videó.

Most ezután tegnap volt ez a választás nevű dolog, ahol a sok ember hirtelen rászabadult a netre, és próbált minél frissebb infókat elérni. Erre persze sok helyen lehetősége volt, csakhogy nem mindenhol ugyanaz az élmény fogadta az ártatlan nézelődőt.

Például az MTV oldalai még mindig használhatatlanok. Mert ugyan van ahol végre már nem a Windows Media Player nevezetű szörnyedvényt használják a videótartalmak lejátszására, de helyette beraktak egy szintén lassú, és kevesek által használt Silverlight nevezetű valamit.

Aztán persze felmehet a többi televízió oldalára is. Ezeken már csak az átláthatatlan oldalakkal, és az iszonyat rossz minőségű videókkal kell megküzdenie.

Ugyanakkor felmehet például az Indexre, vagy ha még élne, akkor a Zoom.hu-ra, hogy megnézze a híreket normális minőségben, éles képpel. Merthogy a minőség is számít, hiába van Tesco.

Várom már, hogy mikor nézhetem HD minőségben kedvenc politikusaink fejét. Nem mintha annyira szépek lennének, de azért mégis más élmény egy 200px-eles agyonkonvertált videó egy teljes képernyőn sem pixeles videónál. Az élmény is számít.

Jah, és hol maradnak a reklámok?

A most zajló E3 expó körüli felhajtásról jutott eszembe, hogy mekkora potenciál is van egy ilyen léptékű rendezvény online anyagaiban. Mármint nem a “hagyományos” cikkekre, elemzésekre gondolok, hanem a tonnaszámra megjelenő videóról, és azok időtartamáról.

A legjobban talán a Gamespot videóival lehet szemléltetni a dolgot. Ha kiszámolná valaki az E3 videók átlagos hosszá, akkor minimum 10 perc lenne az eredmény, vagy inkább több. Mindemellett a tartalmak többsége ráadásul igen nagy felbontású, sokszor “HD” minőségű. Nem is csoda, ha nem mindig bírják a szerverek a hirtelen megnövekedett hatalmas terhelést.

Tehát van rengeteg nézőnk, mivel a számítógépes játékok piaca mára hatalmasra növekedett, és vannak hosszú, minőségi, ráadásul “exkluzív” tartalmaink. Az exkluzivitás főleg abból ered, hogy akár élőben online is nyomon követhetjük az eseményeket, de ugyanakkor az egyes (több órás) bemutatókat egyenként, vagy akár csak a fontos tartalmakat (trailerek) kiemelve is megtekinthetjük pár perccel a bemutatás után.

Mi lehetne ennél vonzóbb egy hirdetőnek?

Szerintem ezekben a videókban elhelyezett hirdetések akár a régi tévés “most-megszakítjuk-adásunkat” módszerrel is működhetnek. De persze ennél sokkal jobb, és kevésbé zavaró módszerek is vannak. Úgy érzem, hogy egy-egy ilyen rendezvény körüli felhajtás felér akár egy sportközvetítéssel, legalábbis a hirdetők szempontjából.

A slussz poén mindebben az, hogy a műsor is a reklámról szól, így a reklám hozza a reklám nézőit.

A Microsoft végre bemutatta az immáron sokadszorra is Google gyilkosnak beharangozott új keresőjét, a Kumo-ból lett Bing-et. Lássuk mit sikerült lerakni az asztalra.

Először is a kereső mindössze négy témára koncentrál: vásárlás, utazás, egészség, helyi szolgáltatások. Már rosszul kezdődik….

Az oké, hogy kiválasztják a négy valószínűleg legtöbb embert/keresést vonzó témát, de ugye azt nem gondolják komolyan, hogy ennyi elég a Google ellen? Vagy vehetjük úgy is, hogy az MS rájött, esélye sincs univerzális keresővel megverni a Google-t. Még ha egy-az-egyben le is tudná másolni a gugli régóta tökéletesítgetett rendszerét, még akkor sem tudná legyőzni, hisz a megszokás nagy úr. Senki nem váltana ugyanazért az élményért. Így hát mit van, mit tenni, inkább csak részben szeretné megszorongatni a riválist. Mondjuk a négy legjelentősebb részben.

De ez sántít. Hogy miért?
Mert termékek összehasonlítására, és véleményezésére már van jó pár alkalmazás. A gyógyszereket ajánlgató, betegség leírásokat kezelő alkalmazásra is van már (nem is egy) példa. Helyi események, cégek, szolgáltatások témakörben is ezer meg egy kereshető adatbázis létezik. Utazási élményeket, térképet, és egyéb jóságokat tartalmazó weboldalból meg egyenesen toronyhegyek állnak. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy az amúgy elég éles piaci versenyben, ami ezekben a népszerű kategóriákban zajlik olyan hatalmas előnyt lehet elérni, amire a Google majd végre szorongatva érezheti magát.

Persze nem szép dolog becsmérelni az eddig még nem is tesztelt keresőt. (De nevezzünk inkább alkalmazásnak.) A bemutató videó alapján sokat tud, és mindezt megfelelően teszi, azaz kétségkívül siker lesz. Azaz siker lesz, mint alkalmazás, de mint Google gyilkos kereső megbukik. Hacsak nem tudják mindezt hirtelen végtelen kategóriára kiterjeszteni. Ettől még keresni a Google-el fogok, és a Bing használatán csak akkor gondolkozom el, ha majd nyaralni megyek. Évente egyszer.