Magyar vs. angol
2006 szeptember 05. keddTagek: nyelv, Õtlet-tár
Még a blogom készítése közben merűlt fel az a kérdés, hogy az egyes kifejezéseket milyen nyelven is írjam le. Leginkább a “szakkifejezések” okoztak nekem fejtörést. Vajon mit értenek meg jobban a felhasználók: címke/tag, indirekt hivatkozás/trackback, komment/hozzászólás, és még sorolhatnám… . Ugyanis ezekre a kifejezésekre már ugyan létezik magyar megfelelő, de sokszor az angol kifejezést jobban megérti az ember, mert azt már valószínüleg látta.
Persze itt is elkülönülnek az éppen odatévedő userek(felhasználók), akik még nem is láttak blogot, vagy csak nagyon keveset. Ők valószínüleg jobban megértik a magyar elnevezéseket, bár az indirekt hivatkozásnál, vagy a címkénél biztos fennakad a szemük (Mi akar ez lenni??!). Viszont aki már látott blogot az a látottak nyelvhasználatához hasonlítja az újat. Egy fél évvel ezelőtt biztos azt írtam volna, hogy inkább használjunk angol, vagy angolból magyarosított (pl.:tag–>teg) kifejezéseket.
Ám a nagy blogszolgáltatók megjelenésével, és ezáltal a blogolás, illetve a blog olvasás elterjedésével egyre inkább az ilyen szolgáltatók portáljain használt szavak lesznek a mérvadóak. Sajnos itt is eltérések vannak. Azt viszont egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar megfelelők előnyt élveznek az angollal szemben. És itt szólnék a nagy “nyelvvédőkhöz”: én is úgy gondolom, hogy jobb, ha magyar, de sok esetben az angol megfelelő egyszerűbb, érthetőbb, és közismertebb. Ha viszont magyar kifejezést használunk, még akkor is választhatunk két variáció közül. Például a már említett comment szó helyett írhatunk komment-et, vagy a sokkal hoszabb, viszont mindenki számára érthető hozzászólás-t. Talán legjobb, ha kiírunk egy teljesen magyar, és egy angol verziót is, bár ez sok helyen nem lehetséges.
Így hát újbol itt a kérdés: mit is használjunk? És egy megoldás: kéne készíteni egy listát, melyen szerepelnek ezek a szavak, és a legnépszerűbb magyar megfelelőjük. Tehát most valami olyanra van szükség, mint anno a honlap szó születésének idején volt. Sajnos akkor még nem volt annyi felhasználó a neten, így az akkori szavazás eredménye nem volt jó. Ám ma már könnyen véghez lehet vinni egy ilyen akciót hála a Web 2.0-s alkalmazásoknak, és a Social Network-nek.
Szóval hajrá Wikisek, és egyéb web 2-esek! Teremtsünk egységes magyar kifejezéseket a magyar webre! Jöhet a nyelvújítás. Itt az ideje átírni a szakszótárakat!
2006 október 27. (péntek) 19:55
Az egységes kifejezések megszületéséhez az is kell, hogy a felhasználói tömegek -akik csak használják a gépet, rendszert, nem filozofálnak róla - elfogadják a “magyarításokat”. Az ottlapot is megszavazta a tömeg, de aztán nem vált be. Ugyanilyen például a lapolvasó a szkenner helyett, ami pedig a magyar windowsban is szerepelt.
A nyelv formálása nem egyszer?, pláne nem annyira egyszer?, mint a nyelvújításról tanultak alapján látszik. És persze nagyban függ az egész attól, hogy milyen nyelvszemlélet van a változtatás szándéka mögött. Miért nem jó mondjuk a feed, feedek, feedet kifejezés? Hogy tud egymás mellett élni a printer és a nyomtató kifejezés? Beszédtémának talán még érdekesebb, mint “megoldandó feladatnak”.
2006 október 27. (péntek) 21:20
Szerintem, ha mindenki egységes kifejezéseket használna, és azok illenének is a nyelvbe, akkor elõbb-utóbb elfogadnák a felhasználók is azokat. Persze lehet, hogy nem… .
Vagy készítsünk inkább egy szakszótárt?!
Mondjuk erre ott a Wiki. Bár ott nem nagyon illik egy-két szóval elintézni egy-egy dolgot. De lehet, hogy van valami \”lásd:\” funkció is benne. Ez feltétlen szükséges lenne az egyjelentés? szavak egymásra való hivatkozásához.
2006 október 27. (péntek) 21:30
A kérdés ebben az esetben a milyen egységes kifejezéseket. Voltak/vannak kezdeményezések magyarításra, de az ilyen projektek szükségszer?en termelnek egy csomó olyan alternatívát is, ami nem fog elterjedni. Például - reményeim szerint - a feed helyett ilyen az “abrak’ kifejezés, amit ugyan látni pár oldalon, de én például nagyon nem szeretek, mert se jelentésében, se hangulatában, se regiszterében nem passzol az eredetihez. (Hasonlóan érzek például a drupal közösség által használt smink (theme) kifejezés iránt is.)
Egyébként a fent leírtak sem hiszem, hogy gondot jelentenének, csak adnak némi nehézséget a feladathoz. Mint ahogy az is ad, hogy a nyelvhasználók mást-mást tartanak helyesnek nyelvérzékt?l függ?en. (Ez meg oda visz el, hogy normatív, egységes “helyes” nincs is talán.
)
Egy szakszótár mindenképpen hasznos volna. Ha könyvtárközelben leszek, utánanézek, most mi érhet? el.
2006 október 28. (szombat) 17:05
Abrak –> most sírjak, vagy röhögjek?! Ez tényleg elég abszurd.
Azt már én is tapasztaltam, hogy sokszor nincs mindenkinek tetszõ fordítás. Láttam már olyat is, hogy egy nem túl sok szöveget tartalmazó programnál külön fordításokat készítettek, mivel nekik az eredeti nem tetszett. 5 féle fordítás egy progaramhoz! Az már picit túlzás.
Lehet, hogy mégiscsak az a jó megoldás, ha felkínálunk pár lehetõséget a felhasználóknak, és várunk?! Várunk, hogy kialakuljon egy egységes kifejezés. Persze lehet, hogy egyszerre több is divatba jön, de akkor is legalább kevesebb kifejezés maradt. Végül is szinonímák is léteznek.
Ha találsz valamilyen ide kapcsolódó dolgot, akkor linkeld be ide pls!