Magyar vs. angol: megjegyzések http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/ Pairg weboldal és blog internet, tech, web 2.0 és média témákban. Sat, 19 May 2012 16:53:12 +0000 http://wordpress.org/?v=2.3.1 Pairg http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-31 Pairg Sat, 28 Oct 2006 15:05:50 +0000 http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-31 <p>Abrak --> most sírjak, vagy röhögjek?! Ez tényleg elég abszurd.</p> <p>Azt már én is tapasztaltam, hogy sokszor nincs mindenkinek tetszõ fordítás. Láttam már olyat is, hogy egy nem túl sok szöveget tartalmazó programnál külön fordításokat készítettek, mivel nekik az eredeti nem tetszett. 5 féle fordítás egy progaramhoz! Az már picit túlzás.</p> <p>Lehet, hogy mégiscsak az a jó megoldás, ha felkínálunk pár lehetõséget a felhasználóknak, és várunk?! Várunk, hogy kialakuljon egy egységes kifejezés. Persze lehet, hogy egyszerre több is divatba jön, de akkor is legalább kevesebb kifejezés maradt. Végül is szinonímák is léteznek. </p> <p>Ha találsz valamilyen ide kapcsolódó dolgot, akkor linkeld be ide pls! </p> Abrak –> most sírjak, vagy röhögjek?! Ez tényleg elég abszurd.

Azt már én is tapasztaltam, hogy sokszor nincs mindenkinek tetszõ fordítás. Láttam már olyat is, hogy egy nem túl sok szöveget tartalmazó programnál külön fordításokat készítettek, mivel nekik az eredeti nem tetszett. 5 féle fordítás egy progaramhoz! Az már picit túlzás.

Lehet, hogy mégiscsak az a jó megoldás, ha felkínálunk pár lehetõséget a felhasználóknak, és várunk?! Várunk, hogy kialakuljon egy egységes kifejezés. Persze lehet, hogy egyszerre több is divatba jön, de akkor is legalább kevesebb kifejezés maradt. Végül is szinonímák is léteznek.

Ha találsz valamilyen ide kapcsolódó dolgot, akkor linkeld be ide pls!

]]> Szedlák Àdám http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-26 Szedlák Àdám Fri, 27 Oct 2006 19:30:32 +0000 http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-26 A kérdés ebben az esetben a milyen egységes kifejezéseket. Voltak/vannak kezdeményezések magyarításra, de az ilyen projektek szükségszer?en termelnek egy csomó olyan alternatívát is, ami nem fog elterjedni. Például - reményeim szerint - a feed helyett ilyen az "abrak' kifejezés, amit ugyan látni pár oldalon, de én például nagyon nem szeretek, mert se jelentésében, se hangulatában, se regiszterében nem passzol az eredetihez. (Hasonlóan érzek például a drupal közösség által használt smink (theme) kifejezés iránt is.) Egyébként a fent leírtak sem hiszem, hogy gondot jelentenének, csak adnak némi nehézséget a feladathoz. Mint ahogy az is ad, hogy a nyelvhasználók mást-mást tartanak helyesnek nyelvérzékt?l függ?en. (Ez meg oda visz el, hogy normatív, egységes "helyes" nincs is talán. :) ) Egy szakszótár mindenképpen hasznos volna. Ha könyvtárközelben leszek, utánanézek, most mi érhet? el. A kérdés ebben az esetben a milyen egységes kifejezéseket. Voltak/vannak kezdeményezések magyarításra, de az ilyen projektek szükségszer?en termelnek egy csomó olyan alternatívát is, ami nem fog elterjedni. Például - reményeim szerint - a feed helyett ilyen az “abrak’ kifejezés, amit ugyan látni pár oldalon, de én például nagyon nem szeretek, mert se jelentésében, se hangulatában, se regiszterében nem passzol az eredetihez. (Hasonlóan érzek például a drupal közösség által használt smink (theme) kifejezés iránt is.)

Egyébként a fent leírtak sem hiszem, hogy gondot jelentenének, csak adnak némi nehézséget a feladathoz. Mint ahogy az is ad, hogy a nyelvhasználók mást-mást tartanak helyesnek nyelvérzékt?l függ?en. (Ez meg oda visz el, hogy normatív, egységes “helyes” nincs is talán. :) )

Egy szakszótár mindenképpen hasznos volna. Ha könyvtárközelben leszek, utánanézek, most mi érhet? el.

]]> Pairg http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-25 Pairg Fri, 27 Oct 2006 19:20:39 +0000 http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-25 <p>Szerintem, ha mindenki egységes kifejezéseket használna, és azok illenének is a nyelvbe, akkor elõbb-utóbb elfogadnák a felhasználók is azokat. Persze lehet, hogy nem... .<br /> Vagy készítsünk inkább egy szakszótárt?!<br /> Mondjuk erre ott a Wiki. Bár ott nem nagyon illik egy-két szóval elintézni egy-egy dolgot. De lehet, hogy van valami \"lásd:\" funkció is benne. Ez feltétlen szükséges lenne az egyjelentés? szavak egymásra való hivatkozásához. </p> Szerintem, ha mindenki egységes kifejezéseket használna, és azok illenének is a nyelvbe, akkor elõbb-utóbb elfogadnák a felhasználók is azokat. Persze lehet, hogy nem… .
Vagy készítsünk inkább egy szakszótárt?!
Mondjuk erre ott a Wiki. Bár ott nem nagyon illik egy-két szóval elintézni egy-egy dolgot. De lehet, hogy van valami \”lásd:\” funkció is benne. Ez feltétlen szükséges lenne az egyjelentés? szavak egymásra való hivatkozásához.

]]> Szedlák Àdám http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-24 Szedlák Àdám Fri, 27 Oct 2006 17:55:08 +0000 http://pairg.hu/2006/09/magyar-vs-angol/#comment-24 Az egységes kifejezések megszületéséhez az is kell, hogy a felhasználói tömegek -akik csak használják a gépet, rendszert, nem filozofálnak róla - elfogadják a "magyarításokat". Az ottlapot is megszavazta a tömeg, de aztán nem vált be. Ugyanilyen például a lapolvasó a szkenner helyett, ami pedig a magyar windowsban is szerepelt. A nyelv formálása nem egyszer?, pláne nem annyira egyszer?, mint a nyelvújításról tanultak alapján látszik. És persze nagyban függ az egész attól, hogy milyen nyelvszemlélet van a változtatás szándéka mögött. Miért nem jó mondjuk a feed, feedek, feedet kifejezés? Hogy tud egymás mellett élni a printer és a nyomtató kifejezés? Beszédtémának talán még érdekesebb, mint "megoldandó feladatnak". Az egységes kifejezések megszületéséhez az is kell, hogy a felhasználói tömegek -akik csak használják a gépet, rendszert, nem filozofálnak róla - elfogadják a “magyarításokat”. Az ottlapot is megszavazta a tömeg, de aztán nem vált be. Ugyanilyen például a lapolvasó a szkenner helyett, ami pedig a magyar windowsban is szerepelt.

A nyelv formálása nem egyszer?, pláne nem annyira egyszer?, mint a nyelvújításról tanultak alapján látszik. És persze nagyban függ az egész attól, hogy milyen nyelvszemlélet van a változtatás szándéka mögött. Miért nem jó mondjuk a feed, feedek, feedet kifejezés? Hogy tud egymás mellett élni a printer és a nyomtató kifejezés? Beszédtémának talán még érdekesebb, mint “megoldandó feladatnak”.

]]>