Aki naponta jár az internet útvesztőiben az már biztos tapasztalta, hogy a weben sokszor gördülékenyebben folynak a dolgok, mint a való életben. Ha el akarsz érni valamit, akkor azt itt könnyen, és gyorsan megteheted. Sok szempontból ez a cybervilág tökéletesebb, mint a valóság.

A WWW talán legfontosabb újítása a gyorsaság, és az általános hozzáférés. A rendszer alapjait a demokrácia elvei alapján fektették le: mindenki egyenlő jogú felhasználó. De akkor mégis miben különbözik a való élettől? Szerintem abban, hogy az elvek többé-kevésbé letisztultak maradtak, és nem nehezedik rájuk az a hatalmas bürokrácia, és az a sok-sok szabály.

Ahhoz például, hogy az emberek véleményét kikérjük szavazás formájában nem kell egyebet tennünk, mint hogy kirakunk egy kis szavazó dobozt a weboldalunkra (kb. öt perc). Ehhez az offline világban külön engedélyre lenne szükségünk (közterület foglalás…), amit nem két perc elintézni, és ki tudja milyen illetékeket kéne még befizetni hozzá.

Egy másik példa az online szolgáltatások, és az e-kormányzat hasznossága. Nincsenek sorbaállások, és időpazarló ide-oda küldözgetések (menj el az X hivatalba, hogy aztán átmehess az Y hivatalba, és végül visszajöhess Z hivatalba). Mi sem egyszerűbb, mint online pénzt átutalni, vagy PayPallal fizetni egy webshopban!

A technika által nyújtott lehetőségek sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak az embereknek, mint amit a való életben megszoktak (pl. egy bloggal bekerülhet a média soraiba). Sajnos sokan erről a szabadságról nem is tudnak, vagy törvénytelennek, és károsnak hiszik. Pedig hát mi is lenne természetesebb például a szólásszabadságnál?! Csak azért, mert egyesek anyáznak, vagy káros ideológiákat terjesztenek, attól még maga a technológia nem rossz, és nem káros. Van amit megtűrünk, és van amit moderálunk.

A web olyan, mint egy piac. A választék hatalmas, és csak rajtad múlik, hogy melyiket választod. Lehet, hogy lesznek, akik rád akarják tukmálni a kukacos almát, de ha észnél vagy könnyen elkerülheted az ilyen árusokat. Ha meg törvénytelenséget észlelsz nyugodtan panaszkodhatsz, és egyenesen a legközelebbi rendőrhöz rohanhatsz.

Persze azért a webnek is van árnyoldala. Nagy a különbség a cyberbűnözés, és a való világbeli bűnözés közt. Jelenleg a cyberbűnözők után nehezebb nyomozni, de ez a probléma csak a virtuális társadalom zsenge korából adódik. (Ideje végre felnőni!)

Az ember itt is csak ember, aki tévedhet, vagy bűncselekményt követhet el. Az a feltételezés, hogy akkor itt minden “szép és jó”, vagy hogy itt minden “rossz és bűnös” elég abszurd, és társadalom-romboló. Ez a nagy szabadság néha ijesztő tud lenni (mondjuk mikor visszaélnek a neveddel), de ugyanez a való világban is megtörténhet (ellopják a személyid).

Ez a társadalom viszont már tovább lépett a fejlődés rögös útján. Azzal az egyszerű ténnyel, hogy helytől, és időtől függetlenül kommunikálhatunk egymással, az emberi társadalom sokkal emberibb lett. A határok megszűntek, és ezáltal a többség sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát (gondoljunk csak a Digg sztorira!). Sokkal összetartóbbak az emberek, és kevésbé foglalkoznak az önös érdekeikkel. Az, hogy egy képernyő előtt, a való világtól teljesen függetlenül, azt tesznek, amit akarnak egyfajta biztonságérzetet ad nekik. Ez a biztonságérzet hozza ki az emberekből az önzetlenséget, és ezért tesznek oly sokat a közösségért. Így valósulhat meg a tudásmegosztás egy fejlettebb formája.

Tessék csak megnézni a Wikipédiát! Az a sok ember biztos, hogy nem azért írogat naphosszat cikkeket, mert az neki (, mint személynek) olyan jót tesz. És még csak nem is azért, hogy aztán elnyerje “a legaktívabb”, vagy “a legtöbb bejegyzést író” címet. Egyszerűen csak jól esik nekik, hogy tehetnek valamit a közösségért, és ezáltal magukért is.

A gördülékenyebb tudásmegosztás egyben az emberek gyorsabb, és nagyobb fokú reagálásához vezet. Az anyázókat rendre utasítják, majd kitiltják, a káros ideológiák terjesztőit pedig felvilágosítják. A kollektív emlékezet ebben a társadalomban nem csak a tudományokra, hanem minden elhangzott (vagy inkább begépelt) szóra érvényes.

És ami talán a legfontosabb: a virtuális dolgok a való életbe is átültethetőek, és fordítva. A cyberbűnözőt ugyanúgy rács mögé fogják dugni, mint ahogy a neten rendelt árut a valóságban is kézhez kapod.