Folksonomy vs. Taxonomy

2007 július 05. csütörtök
Tagek: tagek, taxonomy

Az előző sorozathoz kapcsolódva (de nem a sorozat részeként) most egy ábra segítségével próbálom meg tisztázni a Taxonomy, és a Folksonomy kapcsolatát a webes alkalmazásokban. Vigyázat, elmélet következik!

Először nézzük meg a két angol kifejezés jelentését. A Taxonomy alatt általában a hierarchikus felépítést értjük (alá-, és fölérendelés; szülő-gyerek kapcsolat), bár az igazi jelentése a rendszertan (,mint tudományág). A Folksonomy alatt pedig a csak mellérendelést tartalmazó tages (címkés) rendszert értjük. A Taxonomy-t egy fa-struktúraként, míg a Folksonsomy-t egy venn diagramként lehet elképzelni.

témaháló folksonomy taxonomy

Az ábra elemzése
Az oldalt látható kép a témákat mutatja be szintekre bontva. A különböző szintek az alá-, míg a körök a mellérendelést valósítják meg. Az első szinten jól látható, hogy a témák (a körök) alig súrolják egymást, jól behatárolhatóak. A második szinten az al-témáknál szintén ugyanez a helyzet. A harmadik szinten az al-al-témáknál már kezdenek egymásba simulni, míg a negyedik szinten az al-al-al-témáknál már elég bonyolult kapcsolati háló alakult ki a témák között. Végül az ötödik, és a hatodik szinten már teljes a zűrzavar.

Tehát a nyíl irányába (lefelé) haladva a témák száma, és a témák között létrejövő kapcsolatok (közös területek) száma, és mennyisége (közös területek nagysága) növekszik. A kapcsolatok száma gyorsabban nő, mint a témák száma. Úgyis mondhatnánk, hogy az egy témára jutó kapcsolatok száma állandóan növekszik.

Az ábra átültetése más rendszerekbe
Ha ezt az ábrát egy fa-szerkezetbe ültetnénk át, az ötödik, és a hatodik szinten igencsak gondba lennénk, hogy egy-egy dolgot melyik témába soroljunk. A hierarchia lényege, hogy minden csak egy helyen található meg benne (nem lehetsz egyszerre király, és rabszolga!).

Ha a Folksonomy rendszert használjuk, és címkeként gondolunk a témákra, akkor egy szinte átláthatatlan kavalkád keletkezik. Rengeteg címke sorakozna előttünk, aminek még az átolvasása is fárasztó. Ugyan egy keresővel lehet, hogy megtalálnánk azt, amit keresünk, de most nem ez a cél. Hogy megkönnyítsük a dolgunkat az első szinttől az ötödikig minden témát kihagyunk, és csak a hatodik szint témáival foglalkozunk. Ebben az esetben már jobb a helyzet, de még koránt sem átlátható. (Persze egy tagcloud-dal könnyen segíthetünk megunkon.)

A két rendszer összekapcsolása
Akkor most a két rendszert összekapcsoljuk, és megpróbáljuk eltalálni a kellő arányt. Bár a rajz csak szimbólikus, és csak találomra rajzoltam, most egy próba képpen ránézésre próbálom meg eltalálni az arányt. Én nagyjából az ötödik, és a hatodik szinten vezetném mindenképp be a tagelést. A negyedik szint határeset, de a felette lévőkhöz nem raknák tageket (tól jól körülhatárolhatóak az egyes témák). Most ugyanezt megnézzünk a hierarchikus rendszerre. Az első három szint jó, a negyedik itt is kérdéses terület, de az ötödik, és a hatodik szint kiesik. Tehát ha pontosan szétválasztanánk a két rendszert, akkor a negyedik szint lenne a választóvonal: fölötte hierarchia lenne, alatta meg csak a tagek. A tagelésből adódóan az ötödik, és a hatodik szint összeolvadna.

Nah, de mi a helyzet a negyedik szinttel?
Mint azt már fentebb is említettem, mind a tagek, mind a fa-struktúra teljesen használhatatlan lesz egy bizonyos szintnél. Ezt a “max. eddig lehet használni” határt sokkal könyebb meghúzni, mint eldönteni, hogy hova tartozzon a negyedik szint! Ugyanis ha a két rendszert folyamatosan cseréljük le (,tehát van olyan szint ahol egyszerre két rendszerrel dolgozunk), és nem egy hirtelen váltással, akkor sokkal átláthatóbb lesz az egész. A két fordított háromszög is ezt jelöli: a kék szín a Folksonomy, míg a piros a Taxonomy. Mindkét rendszer esetében, az utolsó egy-két szintet (a háromszög csúcsát) ki kell hagyni, és a többi szinten változó (a háromszög csúcsa felé csökkenő) mértékben kell bevezetni a megfelelő rendszert.

A Folksonomy, és a Taxonomy kiegészítik egymást, így a legjobb eredményt a kettő kombinálásával érhetjük el. Ez a bejegyzés csak elméleti síkon érintette a kombinálás során fellépő problémákat. Ahhoz viszont, hogy ezt eredményesen átültessük a gyakorlatba még sok problémára megoldást kell találnunk. Főleg az ábrázolás okozhat nagy feladatot a usability (átláthatóság, egyszerű navigáció) szempontjából.

Itt a vége! Remélem, hogy nem volt nagyon fárasztó.



Olvasd a bejegyzés kommentjeit RSS 2.0 feedel!    Indirekt hivatkozás (trackback)

Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Del.icio.us Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to digg Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Technorati Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Linkter Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Yahoo My Web Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to CoComment Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Book.mark.hu Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Internetmedia Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Netvibes Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to Blogter AC Add 'Folksonomy vs. Taxonomy' to TwitThis! 


1 komment:
  1. web blog Till Zoltán

    Egyre inkább a tagging használata felé hajlok. Szerintem azzal érdemes kezdeni, aztán ha a tagek száma túlzottan megnövekszik, akkor lehetne ezeket csoportosítani.

Warning: file_get_contents(): php_network_getaddresses: getaddrinfo failed: Name or service not known in /USER/pacomodell/pairg_hu/www/wp-content/plugins/turulmeme-shares/turulmeme_shares.php on line 115 Warning: file_get_contents(http://turulmeme.com/api/request.ashx?url=http://pairg.hu/2007/07/folksonomy-vs-taxonomy/&output=json): failed to open stream: php_network_getaddresses: getaddrinfo failed: Name or service not known in /USER/pacomodell/pairg_hu/www/wp-content/plugins/turulmeme-shares/turulmeme_shares.php on line 115

Írj egy kommentet!

XHTML: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>

Moderálási elvek »