Miért pont szóköz?

2007 szeptember 07. péntek
Tagek: tagek

tag blogA dev2 blogon írt zsolti egy bejegyzést, melyben a tagek szeparálásának módját firtatja. Ugyanis sok webkettes szolgáltatásnál a címkéket nem vesszővel, hanem space-el kell elkülöníteni, és ez több kérdést is felvet.

A legnagyobb probléma, hogy ezzel a módszerrel nem lehet több szóból álló címkéket készíteni. Erre csak egy megoldás van, mégpedig a “_” karakter használata (pl.: Kiss_János). És ezt sokan használják is.

De miért is kéne több szavas címkéket használnunk?
Sok alkalmazásnál megfigyeltem már, hogy a space-el elválasztott, eredetileg többszavas címkék (amik így külön-külön kerülnek feldolgozásra) különös utóéletet élnek. A több részre bontás tulajdonképpen segíti az alkalmazást a tag feldolgozásában, “értelmezésében”.

  1. Kiszűri a felhasználók tudatlanságát, hisz a space-el, és a kötőjellel variálva rengeteg variáció adódhat egyazon kifejezésre. Ezt a jó tulajdonságot ellensúlyozza a “_” karakter használatának ténye, mely még több variációt teremt. Tehát ha nem tiltjuk a “_” karaktert, akkor ugyanott vagyunk vele. Ha viszont a felhasználók feledékenyek, és elfelejtenek vesszőt rakni, akkor szintén jól jöhet ez a módszer. (Persze az is előfordulhat, hogy vesszőt raknak space helyett.) Ez tulajdonképpen csak a programozók lustaságán múlik. Az a kérdés, hogy ők mennyi időt szánnak a címkék ellenőrzéséhez szükséges kód megírására.

  2. A címkéket kezelő motor általában nem túl intelligens, és ez megint a programozók bűne :-). A legtöbb esetben a címkékre keresésnél, csak a teljes címke pontos megadásával kapjuk meg a megfelelő eredményt. Így ha szétbontják a kifejezéseket, akkor keresésnél jobb találatokat tudnak adni (nagyobb az esélye, hogy “eltalálod” a megfelelő szót). Egy ideális kereső a találati lista mellett felajánl pár hasonló címkét is.
    A különbontás egyébként lehetővé teszi, hogy ne csak az adott kifejezésre, hanem mondjuk csak egy részére jellemző tartalmakat is elérjük egy kattintással. Mondjuk a “pairg blog”-ot beírva a “pairg”-ra, és a “blog”-ra releváns találatokat külön-külön is ki tudjuk listázni. Ez egy jó dolog, csak épp sok helyen elfelejtik megoldani a mindkettőre releváns tartalmak kilistázását.

  3. A különbontással plusz kapcsolatok jönnek létre, ami nagyban segíthet a releváns tartalmak felkutatásában. A fenti példát folytatva könnyen eljuthatunk a “blog” címkével ellátott tartalmakhoz, ahol rögtön válogathatunk a többi blog között. Ezt a kapcsolatot más esetben nem biztos, hogy megtalálná az alkalmazás, hisz a felhasználók lusták, és nem hinném, hogy sokat gondolkodnak az általuk felcímkézett tartalomra releváns kifejezéseken. Inkább beírják a tartalom címét, és már lépnek is tovább.

  4. A vessző nélküli címkézés szerintem csökkenti a tag mező kötelező kitöltésével járó frusztrációt. Csak beírod egymás után a tartalomról először eszedbe jutó szavakat, és nem foglalkozol a már meglévő címkékkel, és a tagolással (, meg a helyesírással).

De hogy ki melyiket használja ez legalább olyan kérdés, mint a www, vagy no-www “vita”.



Olvasd a bejegyzés kommentjeit RSS 2.0 feedel!    Indirekt hivatkozás (trackback)

Add 'Miért pont szóköz?' to Del.icio.us Add 'Miért pont szóköz?' to digg Add 'Miért pont szóköz?' to Technorati Add 'Miért pont szóköz?' to Linkter Add 'Miért pont szóköz?' to Yahoo My Web Add 'Miért pont szóköz?' to CoComment Add 'Miért pont szóköz?' to Book.mark.hu Add 'Miért pont szóköz?' to Internetmedia Add 'Miért pont szóköz?' to Netvibes Add 'Miért pont szóköz?' to Blogter AC Add 'Miért pont szóköz?' to TwitThis! 


1 komment:
  1. web blog zhaoman

    Én nem szeretem a szóközös elválasztást. A del.ico.us címkefelhőm már most úgy néz, mint egy nagy katyvasz. Részben a te cikkcosorozatod (a tagelésről) óta rendezettebbek a cimkéim. Jobban örülnék az összetetteb tag-eknek. Ha a “pair blog”-ra keresek, akkor számomra nem releváns a “blog” tag-re adott lista.

Írj egy kommentet!

XHTML: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>

Moderálási elvek »