Van ez a Chrome nevű jelenség. Csináltak egy böngészőt, ami alap esetben olyan, mint egy lebutított Firefox egy egyedi felülettel ellátva. Milyen furcsa ezt leírni “lebutított Firefox”, mikor valaha maga a Firefox koncepciója is az volt, hogy adjunk az emberek kezébe, egy gyors, és könnyen használható “minimalizált” böngészőt.  Itt vált le a Mozilláról. És igen, ma már csöppet sem nevezhetjük minimalizáltnak, mert ugyan nincs benne levelező, meg chat, meg miegymás, de ott vannak többek között a kiegészítők, amik mindezt helyettesítik (meg hát ma már rengeteg funkcióval rendelkezik).

De térjünk vissza a Chrome-ra. Ők most ott tartanak, ahol a Firefox a megszületésekor. Najó mégsem, hisz előttük már ki van taposva az út. Megjelenítő motornak ott a webkit, és alkalmazás példának ott a Firefox, ami részben “házon belüli program” (ugye a Google az egyik fő támogatója). Hip-hop kész is a böngésző ala Google módra.

És rá egy kis időre, már alpha, aztán már csak kapkodjuk a fejünket, hogy mindjárt egyenesen jön a 2-es verzió. Ennyire gyorsak lennének? Aztán eszünkbe jut, hogy tulajdonképpen így utólag integrálják bele azokat a dolgokat, amitől teljes lesz egy böngésző, és amit ugyan nem mindenki használ, de ha nincs benne, akkor sokan magát a böngészőt nem fogják használni. Így hát mit-van, mit-nem tenni, utólag belerakják. És azért csak utólag, mert így hamarabb megjelenik a munka eredménye, és kisebb a kockázat. Illetve lehet szép gyors fejlődést produkálni, és a hibajavítás is könnyebb, mivel több lépcsőben lehet javítani. Ügyes trükk, vagy inkább marketingfogás.

Ugyanakkor kell is ez a gyors ütem, ugyanis csak így maradhatnak a középpontban. Ha pedig egyszer kiesnek onnan, akkor a legjobb esetben is csak az éppen aktuális részesedésüket tudják megtartani. Tehát amíg a gyors fejlődés látszik, addig a böngésző vonzó opció egy netező számára, és persze folyamatos reklámlehetőség. Amint viszont ez lelassul, vagy megáll, a helyzet megváltozik, és megmutatkozik a böngésző valódi csábító ereje (már ha épp van neki).

Ezt egyébként a Firefox esetében is kihasználták, ha nem is ilyen szinten, hisz az IE6-al szemben még az évi egy (új) verzió kiadása is villámsebességű. Természetesen ott a mai napig a funkcionalitás a legnagyobb vonzó erő. (Esetleg a biztonság, de tapasztalataim szerint ez sajnos nem sok felhasználót késztet váltásra, inkább csak még egy érv.)

Tehát így van esélye a Chrome-nak feltornászni magát a nagyok közé. Mondhatnánk, hogy ez az egyetlen esélye, bár ez kicsit sántít. Sajnos ennek a hódításnak egy jelentős része a Firefox felhasználó bázisának kárára fog történni, de mégis megéri a dolog, ha közben az IE részesedése is csökken. Továbbra is kell a hódítás, mert lassan a Microsoft is felébred. Márpedig még egy 80-90%-os előnyt újra ledolgozni….